A DUNAI HAJÓZÁS FEKETE KRÓNIKÁJA

Súlyos dunai hajóbalesetek listája/leírása 1980-tól napjainkig

Mielőtt a kedves látogató a lista és a leírások böngészésébe kezdene, érdemes szem előtt tartania, hogy a belvízi hajózás az egyik legbiztonságosabb közlekedési-, illetve szállítási mód. A statisztikai adatok tanúságai alapján ugyanis Európa folyam- és csatornahálózatán mind utas, mind személyzet nagyobb biztonságban érezheti magát, mint közúton, vasúton, nyílt vízen, vagy akár levegőben.

Az alábbi táblázat sport- és kedvtelési célú járműveket érintő, valamint jelentős anyagi kárral, de személyi sérüléssel nem járó esetekkel nem foglalkozik. Némely balesethez leírás is tartozik, melynek tartalma nem ellenőrzött forrásból is táplálkozhat - hitelességükért az oldal szerkesztője nem vállal felelősséget!

A VIKING FREYA balesete Németországban
2016. szeptember 11-én a hajnali órákban a Nürnbergből Budapestre tartó VIKING FREYA kabinos üdülőhajó a Duna-Majna csatornán Erlangennél egy közúti hídnak ütközött, mely teljes egészében szétroncsolta a kormányállását a hajó felső fedélzetéhez szorítva azt. A fülkében szolgálatot teljesítő 2 magyar állampolgár - a hajó első tisztje, valamint egy matróza - a helyszínen életét vesztette. A vizsgálat jelenleg is tart, elsősorban arra a kérdésre keresik a választ, miért nem sikerült időben leereszteni a vezérlőkabint a közelgő híd előtt. A baleset során sem az utasok, sem a személyzet többi tagja nem sérült meg, a hajótestben és a felépítményben nem keletkezett kár.
Tűzvész az OLTENITA üdülőhajón
2005. október 2-án a Budapestről Pozsony felé tartó román OLTENITA kabinos üdülőhajón a szlovákiai Szap község magasságában egy zárlatos vízforraló kigyulladt. Mivel a szivattyú- illetve oltóberendezések nem működtek megfelelően, az egész fedélzet lángokba borult. A partra futtatott hajó 77 fő utasa és a legénység 44 tagja (néhányuk vízbe ugorva) épségben megmenekült, mentésükben a partra érkező tűzoltók is részt vettek. Az énekesnőt azonban nem sikerült kimenteni, ő a kabinjában égett. A sors iróniája, hogy az OLTENITA épp ebben az évben fejezte volna be pályafutását.
ĎUMBIER: a freudenau-i vízlépcső legnagyobb balesete
1996. október 22-én a Bécs alatt átzsilipelésre készülő szlovák ĎUMBIER nevű tolóhajót és tolatmányát az áradó Duna a freudenau-i erőmű áteresztő kapuihoz vágta, majd átpréselte rajta. A tragédiában a hajó személyzetének 8 tagja életét vesztette, csupán egy matrózt sikerült megmenteni. Részletes leírás: A ĎUMBIER tragédiája
Szolgálati géphajó súlyos balesete Ausztriában
1991. június 29-én az ausztriai Hainburg közelében korlátozott látási viszonyok között összeütközött az osztrák vámhatóság MARCH nevű szolgálati motorhajója a szovjet FRUNZE tolóhajó kötelékével. A MARCH fedélzetén 3 fő teljesített szolgálatot, valamennyien életüket vesztették.
MOGOȘOAIA: a Duna legnagyobb hajóbalesete
1989. szeptember 10-én zajlott le a dunai hajózás XX. századi krónikájának egyik legtragikusabb balesete, melynek során egy román személyszállító hajó erősen korlátozott látási viszonyok között összeütközött a vele szembeközlekedő bolgár tolt kötelékkel, majd percek alatt elsüllyedt. A Galac-Grindu útvonalon közlekedő személyhajó több mint 200 utasa életét vesztette. A baleset az első jelentések szerint amiatt következett be, mert a bolgár karaván letért a számára kijelölt útvonalról. Részletes leírás: A MOGOȘOAIA tragédiája
SIRÁLY I szányashajó balesete
1983. szeptember 5-én a MAHART SIRÁLY I szárnyashajója Bécsből Budapest felé tartott, amikor Bécset alig elhagyva utolérte a szovjet VILNIUS tolóhajó kötelékét, melynek jobb hátsó bárkájába 70 km/h-s sebességgel beleütközött. A szárnyashajó 2 utasa a helyszínen meghalt, 9 súlyosan megsérült, a hajó pedig süllyedésközeli állapotba került.
Részletes leírás: A SIRÁLY I balesete
Dunakeszi-Horány átkelőhajó balesete
1982. szeptember 23-án a Horány és Dunakeszi között utasok nélkül éjjeli menetben közlekedő BULCSÚ nevű átkelőhajó keresztezte a völgymenetben haladó szovjet MEKHANIK SUSHKOV géphajó tolt kötelékét, amely átgázolt rajta. Az átkelő azonnal elsüllyedt, 2 fős személyzete az ütközés során életét vesztette. A szovjet hajó radarja üzemelt, de a parancsnokot állítólag megzavarták az átkelő útvonala fölött átfeszített távvezetékről visszaverődő jelek, melyek alatt "megbújt" a komp rajzolata. Mindezeken túl, a tragédiához az is hozzájárult, hogy az átkelőhajó személyzete erősen ittas állapotban volt.